Tavaly még csak a teraszt ültettem be, elég eklektikusan mindenféle virággal és növénnyel (volt eper-paradicsom-paprika-fűszernövény szekció és árvácska-tuja-levendula-mindenegyéb)
Idén azomban már nekiláttam "nagyban" gondolkodni.
Úgyhogy az idei elmebaj egy komplett fóliasátor lett.
![]() |
Ez volt a kezdőpont. Évek óta senki nem nyúlt hozzá. |
Az alaphelyzet elég elkeserítő volt, a sátor váza ugyan megvolt, de elég romos állapotban, az egész fóla természetesen ment a kukába. A vázat is sok helyen meg kellett erősíteni, illetve nem túlzás, ha azt mondom, több kiló szöget kellett kihúzgálni belőle. Hát, izomláz, az volt.
De látványos volt a haladás, gyakorlatilag három délutánt kellett rászánni és máris használható lett!
![]() |
15 m2, hogy szabadon garázdálkodhassak |
![]() |
Biciklikosárban érkeztek az ifjoncok |
Gyorsan a helyére került minden némi földtúrás után (természetesen ehhez be kellett szerezni virágmintás kertészkesztyűt és mindenféle egyéb
![]() |
Még így, szellősen ültetve is csak a sátor mintegy negyedét foglalja el a néhány növény |
![]() |
Természetesen haza is kellett hozni valamit a jó illatokból |
A kert védett enklávé, fallal vagy kerítéssel, illetve sövénnyel körülvett, zárt terület. Szentély, amelyben az idegen világ emberi világgá szelídült. A természetnek, illetve a külső világnak csak azokat az elemeit és lényeit engedjük be, azokat tűrjük meg benne, amelyekkel nem állunk hadilábon; amelyek kényelmünket szolgálják, és gyönyörködtetnek. Minden más élőlényt kizárunk belőle, vagy ha behatolnak, elpusztítunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése